Nem mondunk újat azzal, hogy a drága „elveszíti közpénz jellegét” közpénzekből épülő, és épült stadionok panganak az ürességtől. A polgárok döntöttek. Nem kérnek ebből a színjátékból.
A pályán gyengécske kóricálás folyik, míg az egészet felülről egy megalomán, beszűkült érdeklődési körű akarnok rángatja a bábokat a damilok végén. A damilok végén meg a szervilis, hátsó fertályt magas szinten nyelvvel tisztogató kiszolgáló személyzet.
Ezen állítást mi sem bizonyitja jobban, mint ami a héten történt szerény labdarúgásunkban.
A TA(h)O támogatásban első két helyen álló tradicionálisan labdarúgó nagyhatalom; a kormányfő csapatával az első helyen egy nagy TA(h)O felhasználóval, egy vidéki gázszerelővel, akinek a semmiből kinőtt önnön cégei tudják elvégezni, kivitelezni a fejlesztéseket, így minden forintnak meg van a tuti helye, azaz a felcsúti futball csapat. A második helyen egy másik nagy TA(h)O felhasználóval, akinek ugyan akadémiát nem sikerült létesítenie, sőt az utánpótlás csapatainak számában is csökkenés mutatkozott, és 1, azaz egy saját nevelésű labdarúgó sincs az első csapat keretében, jelenleg a NAV első emberének Tállai Andrásnak a mezőkövesdi egylete.
Nos, a két klub saját bajnokságában kisebb nehézségekkel, a szezon végére kiegyenesedve jól szerepelt az őszi szezonban. A felcsútiaknál egyértelmű elvárás a feljutás kiharcolása, míg az NB1 újoncának a biztos bennmaradás volt, és lehetett az első számú cél. A mezőkövesdi csapat Pintér Attilával a szezon végére szárnyakat kapott, és kiváló pozícióban telelhet. A város, és a szurkolók természetesen (képletesen) a vállukra emelték a vezetőedzőt, és megszerették. Tegyük hozzá jogosan.
Ám elérkezett a karácsonyi hét, és vele együtt a csalódás, és a döbbenet. A Zsóry szurkolók karácsonyi „ajándéka”, hogy edzőjüket „átirányították” Orbán Viktor akadémiájának első csapatához.
Ezt a döntést semmi nem indokolhatja, nem igazolhatja, nem támaszthatja alá. Minden „külső” szemlélőnek, szurkolónak csak egy járhat, juthat az eszébe erről a pad cseréről. Központilag át lett irányítva az egyik helyről a másikra Pintér Attila.
Vajon hány ilyen „belenyúlás” van, ami az avatatlan szemeknek nem ilyen nyilvánvaló, vajon milyen szinten irányítják, szólnak bele a labdarúgásba, illetve a többi sportba?
Milyen sportértéke van ennek az egésznek, mennyire fogadhatóak el az eredmények?
Rengeteg jogos kérdést vet fel ez az „érdekes”, érthetetlen vezetőedző váltás.
És mindezek után, a gyengécske focin túl, lehet -e csodálkozni, hogy a szurkolók, nézők elmaradnak a lelátókról, és nem kívánnak biobábok lenni Orbán Viktor és barátainak játékához?
Írta: Ujlaki Tamás Péter
